Jelképek a karácsonyfán

A gyertya a Biblia alapján Logosznak, a Világ Fényének szimbóluma, Krisztus jelképe. A gyertya is megsemmisül, miközben fényt, és meleget sugároz, miként az Üdvözítő is feláldozta testét, hogy megváltson minket, és elhozza az igazi megvilágosodást. A gyertya a Szentháromságot is jelképezi a láng, a kanóc és a viasz egységével. Fénye betölti az ünnepet, és melegséget sugároz karácsony este a szívekbe. (Lásd a korábbi bejegyzést, ahol csak a gyertyáról írtam.)

Az angyal szó a görög angelosz – küldött szóból ered. A katolikus hitrendszerben üdvözült, tiszta szellemi lények, melyeknek értelmük, és szabad akaratuk van, de testük nincsen. A szentírásban nem nélküli mennyei lények. A református hitben is elfogadják létezésüket, azonban nem ábrázolják őket, mivel nincs testük. A Bibliában számos helyen szerepelnek. Angyal adja hírül Máriának gyermeke megszületését, angyal vezeti a pásztorokat a betlehemi istállóhoz, és angyal figyelmezteti Józsefet a gyermekét fenyegető veszélyre. Régi festményeken a betlehemi istálló felett lebegnek, a kis Jézus jászlához térdelnek, és zeneszóval, énekkel köszöntik az Isteni Gyermeket. Ábrázolásuk népszerűsége a mai napig töretlen katolikus körökben. Képeslapokon, papírból, kerámiából, de akár horgolva is gyakran szerepelnek a karácsonyfa díszei között.

A mézeskalácsdísszel való karácsonyfa díszítés hagyománya az első karácsonyfákhoz nyúlik vissza. A fára felkerülő sütemények első formája a szenteletlen ostya volt, amely Jézust, mint az élet kenyerét szentesítették meg. A későbbiekben ezt édes sütemények váltották fel, ami szintén Jézusra, az élet édességére utal. Ma leggyakrabban mézeskalácsból készülnek a tészta alapú díszek. Számos formában kaphatók a mézeskalácsformák, és a háziasszonyok egymás között cserélgetik „titkos” mézeskalácsreceptjeiket.

A csillag. A napkeleti bölcsek csillaga egy rendkívüli égi jelenségből, „csillag fölkeléséből” ismerték föl a zsidók királyának megszületését, s indultak el, hogy hódoljanak előtte ( Mt 2,1-12). E jelet a zsidók nem értették, mert Heródes kérdésére nem Bálaám, hanem Mikeás jövendölésével válaszoltak, s adták meg Betlehemet a születés helyeként. Maga Heródes, mert nem volt zsidó, e kérdésben érthetően tájékozatlan volt. A csillag pedig, amelyet „fölkelni láttak”, újra föltűnt és elvezette a bölcseket a házhoz, ahol a Gyermek volt. A betlehemi csillag fénye ma is fenn ragyog, mert a közhiedelemmel ellentétben a református templomok tornyára nem buzogány, hanem egy nyolcágú térbeli csillag van helyezve.
Téves tehát díszítésre az ötágú csillagot használni, amely gyakran önkényuralmi elnyomó rendszerekhez kapcsolódik, valamint a 6 ágú Dávid csillag sem karácsonyi jelkép, hanem az izraelita vallás szimbólumává vált, bár eredeti jelentése sokkal bővebb. A két egymásba fonódó háromszög utal a tűz és a víz találkozására, a nő és a férfi egyesülésére, és nem utolsó sorban az ég és a föld egységére. Érdekes, hogy a honfoglaló magyar törzsek is használták már a hatágú csillag díszítést, pont az ég és a föld egymásba fonódására utalva.

A szaloncukor igazi magyar találmány! Az 1890 évek közepén a Gundel cukrászat készítette a szecesszió idejében az első szaloncukrot. A vízben oldott lekvárral és gyümölcsökkel gazdagított cukorból, ha megdermedt kis kockákat vágtak, azt előbb vajpapírba csomagolták, hogy ne ragadjon, majd bevagdosott szélű selyempapírral burkolták. A gazdagabb körökben ezt még ezüst vagy arany sztaniolpapírral (alumíniumfólia) is díszítették.

Jézus szamarának szalmája és Ádám-Éva. Hazánk egyes tájegységein például Tolna megyében sok helyen tésztából készült emberpárt – Ádám, Évát – helyeznek a karácsonyfa alá. Ez az első emberpár eredeti bűntől való megtisztulására utal, hisz a Megtartó is azért született, hogy megváltson minket. Mindig a karácsonyfa tövéhez teszik, mint az eredethez, hiszen ezzel az emberpárral kezdődött az emberiség története is.
Emellett a megváltás az állatokra is vonatkozott az egyszerűbb emberek szerint. Mivel Jézust a betlehemi istállóban a többi állat mellett a szamár is leheletével melengette, valamint többször is használta a Biblia szerint a szamarat közlekedésre, valamint a szamár hátán, azóta is ott a kereszt, Tamásiban a karácsonyi asztal alá egy kosárban szénát is tettek Jézus szamarának, hogy ha Jézus betéved hozzájuk, legyen mit egyen a szamara is.

A betlehem. Az első betlehemet Assisi Szent Ferenc készítette 1223 karácsonyának éjszakáján Greccioban, egy Assisihez közeli erdőben. Az akkoriban megrendezett ájtatosságon ott állt a jászol, ott voltak a hegyi pásztorok és a jámbor állatok, s erre az alkalomra meghívta a környékbeli embereket és zenészeket, és együtt örültek Jézus megszületésének. Ma leggyakrabban a karácsonyfa alá állított betlehemmel emlékezünk Szent Ferenc első betlehemére.