A precíziós technológiák, a digitális megoldások már jelen vannak a hazai díszkertészeti ágazatban is, amely leginkább kistermelőkből áll, ezért a szakmaközi szervezet feladata az, hogy a sikeres termelői együttműködések érdekében felmérjék a kisgazdaságok jövőbeni fejlesztési igényeit. A díszkertész ágazat – beleértve a szolgáltatást és a kereskedelmet is – több, mint 120 ezer család megélhetését biztosítja, és évente 500 milliárd forint árbevételt termel.

Hazánkban csaknem 2 ezer hektár szabadföldi és 315 hektár növényházi felületen folytatnak – főként faiskolai és rózsatő termesztést – növényházi körülmények között. A díszkertészágazat képviselői a társadalom számára olyan megújuló környezetet, ökoszisztémát biztosítanak, amely a jövőben egyre inkább nélkülözhetetlenné válik. Az ágazat hosszú távú stratégiai céljai a szakma versenyképességét biztosítják.

Nagyon magas szakmai felkészültséget, technológiai hátteret, a növényfajták ismeretét és a növényvédelemben való jártasságot igényel az, hogy ha valaki ma versenyképesen szeretne dísznövényeket előállítani. A növénynemesítők ezért folyamatosan dolgoznak az egyre szebb és jobb tulajdonságú, vagy valamilyen növényegészségügyi problémával szemben rezisztens fajtákon. Ezért a termelőknek ezeket a fajtákat meg kell ismerniük. Ezt emelte ki egy nemrégiben zajlott szakmai rendezvényen Orlóci László, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének az elnöke.

Egy új uniós törvénytervezet minden tagállamot arra kötelezne, hogy felezzék meg a jelenleg használt növényvédőszerek mennyiségét. Az unió legtöbb országában többszöröse az egy hektárra kijuttatott növényvédőszer mennyisége, mint Magyarországon. Mivel nincs alternatíva ezeknek a szereknek a kiváltására, ezért ez ellehetetlenítené a hazai növénytermesztőket. A díszkertészek termékei ráadásul nem élelmiszerek, ezért az ágazat a szaktárcával együttműködve megoldási javaslatokat dolgoz ki.

-Egy intenzív termesztési kultúrában egyik napról a másikra kivonni szereket és helyettük valamilyen helyettesítő megoldásokat alkalmazni, amelyek ráadásul még fejlődés alatt vannak és nem kiforrott technológiák, ilyen a biológiai növényvédelem néhány típusa, ez nagy gondot és kockázatot jelent a termelőknek -hangoztatta Orlóci László elnök.


Tavasszal új pályázatok jelennek meg a díszkertészek számára, üvegházak fejlesztésére, korszerűsítésére, megújuló energiára alapozott beruházásokra alapozva, de digitális technológiák beszerzésére is pályázhatnak az ágazat szereplői. Emellett a legkisebb gazdaságok is igényelhetnek átalány típusú támogatásokat.

Nagy István agrárminiszter azt emelte ki, hogy a kisebb dísznövénykertészeteket is kiemelten szeretnénk támogatni, amelyhez külön forrásokat biztosítanak. A díszkertész ágazatot is nagyban befolyásolja a beáramló import, ami ellen nem lehet védekezni, hiszen egy-egy akciójuk mindig árletörő hatást hoz maga után, de ha létrejön egy termelői együttműködés, amely az év minden napjában biztosítja a teljes szükségletet, akkor az importra nincsen szükség -tette hozzá.

A hazai díszkertész ágazat versenyképességét nagyban befolyásolja az, hogy milyen körülmények között tudnak termelni, és milyen lehetőségekkel tudják értékesíteni a terméket. Azokban az ágazatokban van töretlen fejlődés és biztonság, ahol a legmagasabb szintű termelői együttműködések jöttek létre. Az integráció a magyar mezőgazdaság jövőjének a kulcsa.

Szerzők és forrás:
Növényvédőszer.hu / Kommunikáció

Az eredeti bejegyzés ITT olvasható.

Hasonló cikkek: