kis Mária, nagy Mária

Szeptember hónap, és a virágos szakma egyik legjelentősebb ünnepe a Mária nap. A naptár szerint szeptember 8.-a és 12.-e. A szakmában csak kis Mária (09. 08.) és nagy Mária (09. 12.) néven nevezzük e két napot. Vajon miért került sor erre a megkülönböztetésre, milyen hagyomány rejlik a két azonos névnap mögött?

Kis Mária napja más néven Kisasszony, néhol Kisboldogasszony napja. A magyar néphagyomány szerint, ekkor ünnepeljük Szűz Mária megszületését. Az egyház kissé elfedi ezt az ünnepet, hiszen csak a másik Mária névnap kötelező ünnep, amikor is Mária szent nevét dicsérjük és ünnepeljük. A Bibliában nem is szerepel Mária megszületése előttről semmilyen írás, azonban az apokrif iratokban Arany legenda néven vált ismertté. Népi hagyomány volt egykor, hogy Kisasszony-napkor kimentek napfölkeltét nézni, hogy megpillanthassák Máriát a fényhozót a Napban. A hiedelem szerint a napistent szülő istenanya megfelelője, hiszen a fényt Jézus megszülésével a Szűz hozta el nekünk.

A „kisasszony” a magyar népi hitvilágban rendszerint kísérteties lény, népmeséinkben ő az elvarázsolt tündér- vagy királykisasszony. Valószínűleg ősvallásunk egyik természetfeletti nőalakját nevezték így. Boldogasszony és Kisasszony, mint anya és leánya, vagy ugyanannak a női szellemnek idősebb és fiatalabb énje.

Nagyboldogasszony az aratás záróünnepe, Kisasszony a vetés előkészületeire ad jelt. A két ünnep időpontja és elnevezése egyaránt a gabona földi létének határait jelzi, és azonosítja Máriát a gabona istennőjével (búzaaratás = Mária halála, búza vetése = Mária születése). Mint tudjuk, a búza a későbbiekben az oltáriszentséggé változik át, tehát Jézus testét jelképezi. A néphit Nagyboldogasszonyt is gyakran Mária édesanyjával, Szent Annával azonosítja.

A másik Mária ünnep (szent nevének dicsérete) nevének zsidó eredetű jelentéséből fakad. A Mária szó megfelelője a zsidóknál Illuminatrix = Megvilágosító. Itt ismét a napisten – Jézus párhuzam fedezhető fel. A Szűz méhében fogant, méghozzá szeplőtelen (immaculata) módon fia, aki elhozta az igazság fényét a földre. Jézust néhol Luminare majus = nagyobb világosító néven is jelölik az apokrif iratok. Maga az ünnep XI. Ince pápa intézkedésére válik ünneppé az 1600-as évek közepétől. Hatása a mai napig érezhető. Számtalan templomot neveztek el Szűz Máriáról, számtalan helységnév is tartalmazza nevét (Balatonmária, Máriafürdő). Emellett számos növénynévben is szerepel emléke, mint például máriabogáncs, máriatövis, máriavirág vagy más nevén füzérajak illetve máriafű vagy szentperje, és ki ne ismerné a nagy szemű mariska babot.

Virágos alkalmát tekintve sajnos már nem akkora ünnep, mint régen, hiszen egykor az egyik legnagyobb forgalmú nap volt a virágkereskedelemben. Ma új, inkább divatjukat élő neveket adunk gyerekeinknek. Elfogynak a Máriák, Júliák, Erzsébetek, helyettük Dzseniferek, Afroditék, Bernadettek, Lucák névnapjára kell készülnünk. A forgalom összességében ugyanakkora, azonban több napra oszlik el.

Ezek alapján remélhetőleg érthető, miért tartja több hölgy a névnapját 12.-én nagy Máriakor. Talán érdemes azt is átgondolni, hogy vevőinknek a sor beállása esetén érdemes elmesélni a fentebbi kis gondolatokat, hátha gyorsabbnak tűnik számukra a kiszolgálás.