Galanthus akta – Hóvirág

Végre elérkezett az az időszak, amit annyian vártunk már, lassan de biztosan melegszik az idő, újra bölcső lesz a talaj, megannyi tavaszi hírnök bújik elő, mosolyt csalva arcunkra. Facebookon látni már egy ideje, hogy mindenki nagy örömmel osztja meg hóvirágos fotóit, de vagyunk úgy páran, hogy a nagy rohanásban észre se vesszük őket. Így jártam ezzel én is, míg egy kényszerből otthon töltött nap folyamán ki nem dugtam orromat a kertbe. Itt vannak, nyújtózkodnak, napoznak, pompáznak. Tüzetesebben végigbogarásztam hát a kertet és be kell látni, sok mindenről lemaradtam. A Téltemetők (Eranthis hyemalis) már elvirágoztak, a sziklakertben már nyílik a törpe írisz (Iris pumila), a májvirág (Anemone hepatica), a korai sáfrányok (Crocus chrysanthus) apró sokasága, sőt néhány ibolya (Viola odorata) is kibontotta már liláját, de már a téli jázmin (Jasminum nudiflorum) is teljes sárgaságot kapott.  De legnagyobb örömömre, a hóvirágok is jelen vannak, ugyan nálam csak három fajból öt változat, nem is túl nagy terjedelemben, de közhírré teszik,’hogy itten mán biza tavasz vagyon’. Ismerkedjünk meg hát velük.

A hóvirág (Galanthus) az amarilliszfélék családjának talán legismertebb növénynemzetsége. A nagyvilágban huszonegy fajuk létezik, melyek a Pireneusoktól, Közép- és Dél-Európán át, a Kaszpi-tóig, illetve a Közel-Keletig találhatók meg. Magyarországon négy különálló fajjal találkozhatunk, és ezek változataival, hibridjeivel. A kertekbe leginkább telepített Pompás hóvirággal (Galanthus elwesii), a Redőslevelű (Galanthus plicatus), a Levantei hóvirággal (Galanthus fosteri) és természetesen hazánk egyetlen őshonos fajával, a Kikeleti hóvirággal (Galanthus nivalis).

A Kikeleti hóvirág 2005 augusztusában, az uniós jogszabályváltozásoknak köszönhetően lett védett növény Magyarországon is, mivel akkor a növényfajt az Európai Közösség egész területén védetté nyilvánították. Természetvédelmi eszmei értéke 10 000 Ft, egyetlen szál letépését is pénzbírsággal büntetik.

A hóvirágok élőhelyei az üde, vagy félszáraz lombos erdők, mediterrán és havasi cserjések, ritkábban fenyvesek. Földalatti raktározó szervük az 1–2 cm átmérőjű hagyma, amelyből két hosszúkás levél hajt ki a tél végén. A hagymából egy virágzó szár nő ki, amely egy virágot hoz. A virág jellegzetessége a három nagy, hófehér külső lepellevél, és az ugyancsak három kisméretű, belső lepellevél, amelyek zöld foltokat vagy rajzolatokat viselnek. És kéretik újfent megjegyezni, hogy lepellevél, nem sziromlevél, mert ugye egyszikű növényről beszélünk. A hóréteget áttörő hajtások már a hóban virágozni kezdenek. A virágzás megindulása a hőmérséklet emelkedésétől függően változik, ha elérkeznek a melegebb napok, szirmot bont a növény. A levelek, szárak és virágok rendkívül ellenállóak a hideg ellen. A hóvirág hajtásai -8C -ig télállóak, de védi a föld és hóréteg is. A benne lévő magasabb koncentrációjú cukortartalom is segíti a növény fagyállóságát, így nem károsodik a frissen előbújt kis hajtás a kemény fagyos éjszakákon sem. Ehhez hasonló jelenséggel találkozhatunk akkor is, mikor virágzó árvácskánk a fagyban keményre dermed, majd mikor enyhül az idő, a kopogó szirmok ismét puhán díszítenek.

Nem utolsósorban fontos tudni, hogy a Hóvirág mérgező! Hagymája mérgező toxint tartalmaz. Gyógyszerkészítményekben alkalmazzák izomgyengeség megszűntetésére és Alzheimer-kór kezelésére. A hóvirágot gyakran összekeverik a nagyon hasonló megjelenésű Tavaszi tőzikével (Leucojum vernum), mely szintén tavasszal virágzó védett és mérgező hagymás növény.

A nagy hóvirágállományokban azonban gyakran előfordulnak az adott faj alaptípusától eltérő példányok. A virág felépítésében többféle változat is kialakulhat, így lehet 2 szárú, 2 virágú, a 2 lepelkörből az egyik hiányozhat vagy a 2 lepelkör éppen egyforma, vagy ellenkezőleg, kettőnél több lepelkör (telt virág) alakul ki. A lepellevelek körönkénti száma három helyett kettőtől hatig is változhat. A virág színében és rajzolataiban kialakulhatnak eltérések, a zöld virágrészek lehetnek akár sárgák, vagy krémszínűek is. A foltok rajzolatai is eltérhetnek egymástól, lehet akár apró pötty, vagy akár egy alakzat is.

Az európai kultúrába vett mintegy 6-7 hóvirágfaj változatai botanikus kertekbe, illetve a hóvirágkedvelők gyűjteményes kertjeibe kerültek, ahol közel 300 féle formát, köztük több természetes, illetve kerti hibridet is számon tartanak.

A Pompás hóvirág (Galanthus elwesii) Dél-Ukrajnában, Kis-Ázsiában és a Balkánon őshonos. Viszonylag nagytermetű, kocsánya 20–25 centiméteres magasságban is lehet, ezért főleg ezzel a fajjal és változataival találkozhatunk a kiskertekben. Novemberben kihajt, s olykor már december végén virágozni kezd. Levelei szélesek, szürkészöldek, a belső lepellevelek külső oldala tövénél és csúcsánál, vagy esetleg végig zöld. Kivadulásától nem kell tartani, mivel kertészeti példányai többnyire terméketlenek.

A Redőslevelű hóvirág (Galanthus plicatus) Dél-Ukrajnából és Dobrudzsából származik. Kocsánymagassága kb. 20 cm. Február végén – március elején virít. Levelei zöldek, a főbb erek mentén kissé hajtogatottak (redősek). Belső lepellevelei a csúcsuk táján zöldesek, de a bizánci alfaj esetében a belső lepellevelek töve is zöld. Számtalan kertészeti változata esetében a belső lepellevél zöld rajzolata különféle alakú, méretű. Magról jól szaporodik, de hazánkban jelentősebb állománya csak az Alcsúti Arborétumban él. Innét széthordva fellelhető a térség kertjeiben, temetőiben, a budai Jókai-kertben, valamint a budai erdőkben is megjelent – kerti hulladékkal kihordva.

A Levantei hóvirág (Galanthus fosteri) a Földközi-tenger keleti partvidékén, Libanon, Szíria és Törökország délkeleti részein él. Megjelenésében hasonlít a pompás hóvirágéhoz, de levelei mindig élénkzöldek, sosem szürkészöldek, eleinte szárölelők, majd megnyúlva csónakosak. Amikor kifejlődnek enyhén kiszélesedők, 1-3 cm szélesek, többnyire felállóak, de egy-két levél a talajra ívesen visszahajló is lehet. Virágai nagyok, a belső lepellevél résznek a külső felén zöld foltokat találhatunk az alapi és a csúcsi részén.  Kevésbé ismert faj, botanikus kertekben csak ritkán látható. Magyarországon az Alcsúti Arborétumban él egy kisebb állománya, innét széthordva látható néhány kertben és temetőben.

A Kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis) 10-20 centiméter magas, hagymás, évelő növény. Hengeres, levéltelen, felálló, csúcsán visszahajló szára csupán egy bókoló virágot hordoz. A két tőállású, kékeszöld levél szálas, 5-10 milliméter széles. A három külső lepellevél hosszabb, mint a három zöld csúcsú, belső lepellevél. 2017-ben az év vadvirágának választották Magyarországon.