Azt hiszem, kevesen ismerik a Tiszazugban rejtőző Tiszakürti Arborétumot. Egy igazi kincsesláda a növényeket szerető embernek. Már a bejáratnál a Papi Lajos által készített madaras díszkút csobogó vize fogad minket.

A fogadóépületnél kialakított téren öreg tölgyek figyelnek ránk, és egy kis évelő ágyás szegi a viacolor térburkolatot.

Bár a kert az Alföld szívében helyezkedik el, a tölgyesekből kialakított ligetes táj feledteti velünk az érzést. A tölgy-kőris-szil ligetredő foltok jelentős mikroklíma formáló szereppel bírnak, így kellemes sétára van kilátásunk a legtöbbször árnyas sétautakon.

A díszkertet Bolza Péter és fia József kezdte el építeni. Céljuk nem igazi angol kert létrehozása volt, hanem a gyepkezeléssel történő térformálással és az eredeti kép megtartásával, harmonikus, de mégis monumentális terek megalkotása. Tompa Mihály erdélyi születésű főkertész az adott feladatot kevesebb fajjal oldotta meg, mint vörös-, bíbor-, és mocsári tölgyek, valamint kis ázsiai platánokat, és török mogyorót ültetett fő fajoknak. Munkáját később Bolza Pál (Pepi) folytatta. A Bolzák nemes építő munkájukat a II. világháború végéig folytathatták.

 

A parkot 1950-ben népi tulajdonba vették, színpadot állítottak fel, majálisokat szerveztek benne, és a gyepterületből futballpálya létesült. 1961-től Varga Lajos Tiszaföldvári tanár munkája nyomán, és Papp József (Országos Természetvédelmi Tanács) segítségével a parkot végre védetté nyilvánították. Ekkor Baucker Alajos vácrátóti dendrológust bízták meg szaktanácsadónak. 1962-től lett Tálas István a kertvezető, és munkáját Tálas László (fia) vitte tovább, aki ma is önfeláldozóan dolgozik az arborétumért.

1975-ben a területet 17 hektárról 27 hektárra bővítik. Az új területeken 1976-ban kezdték meg egy anyatölgyes létrehozását. Ugyanitt tölgy gyűjtemény is megtalálható. Ma körülbelül 900 taxont  tartalmaz, abból 600 fás szárú növény. 1986-tól jelenleg is Dr Debreczy Zsolt a gyűjtemény dendrológiai szakfelügyelője.

 

Ha a fogadótérről elindulunk, kényelmes viacolor burkolatú utak várnak bennünket, rendszeres sűrűséggel kialakított pihenőpadokkal. A séta során fából készült szobrok is látható, mert a kert rendszeresen otthont ad fafaragó táboroknak. A kellemes nézelődés során egyszer csak ránk köszönt a hatalmas platán, melyet három egymás mellé ültetett fa összenövesztésével sikerült ily óriássá  nevelni.

 

Árnyas lombok alatt, fenyők mellett haladhatunk el, míg kiérünk az öreg tölgy rétjére, ahol a egy 450 és egy 400 éves monumentális tölgyfa vár reánk. Alatta a bársonyos gyepben apró lila búzavirágok hívogattak fejükkel a közéjük való letelepedésre. Egy érdekes kísérlet során az öreg tölgy összes lehullott levelét begyűjtötték, és különböző módszerekkel megállapították, hogy a fa lombozata kb. 7000 négyzetméter borít be. Az eredeti erdőből megmaradt öreg fák alatt állva,  áhítattal fogja el az embert a kicsinység érzete,  a több száz éves természetes templomok láttán.

Utunkat folytatva megtekinthetjük a fiatal telepítésű anyaerdőt, majd egy kedves, különleges formájú kilátóhoz érünk, rálátással a környező Alföldi tájra és a Tiszára. Utunkat ismét a burkolt úton folytatva érünk be a kis vízi élőhelyhez, amelyben tündérrózsák díszlenek, körülötte olyan faritkaságokkal, mint a mocsárciprusok.

Talán még lombhullás előtt érdemes egy napot szentelni ennek a kertnek a megtekintésére, hiszen nagyon kevesen ismerik ezt a lenyűgöző gyöngyszemet. Az arborétum mellett kalandpark is várja a gyerekes családokat és egy kellemes sétával a Tisza védett, csodálatos ártere is elérhető.

Hasonló cikkek: