Egyre „divatosabb” mostanában a környezettudatosság, a mentsük meg a Földet mozgalom, az ültessünk fát kezdeményezések.  Szerencsére egyre többen és egyre nagyobb fókuszt helyezünk eme feladatra. Itt az edeje ezt komolyan venni. Könnyebb ez azonban azoknak, akik kertes házban élnek, akiknek van helye és lehetősége lombkoronás növények telepítésére. De mi a helyzet a belvároslakókkal, a panel túlélőkkel, akik a beton tenger kellős közepén élik mindennapjaikat? Nos… Ők is sokat tehetnek saját légterük, vagyis a lakásuk, szobájuk levegőjének jobbá tételére, néhány tudatosan, gondosan megválasztott, kevésbé érzékeny növény elhelyezésével. Sose feledjük, sok kicsi sokra megy, ugyan olyan fontos egy kissebb cserepes növény is, mint akár egy terebéjesebb fa. Ajánlunk nektek néhány légtisztító, fokozottabb oxigéntermelésre is képes növényt.

A Spathiphyllum wallisii közismertebb nevén béke liliom vagy vitorlavirág nem hiába közkedvelt szobanövény a kezdő vagy akár a már régi motoros növénybarátok körében. Aki tart ilyen növényt otthonában, vagy akár csak üzletében az tudja, hogy a Spathiphyllum a legjobb indikátor növény, ha a szomjazó szobatársaink vízigényét esetleg elfelejtettük időben kielégíteni.  Vagyis ha szomjas, fülét farkát lógatva, kornyadozva szomorkodik cserepében. Azonban ha beáztatjuk, újra vizet adunk neki, nagyon hamar felélénkül, felszívja magát. Tartása nem igényel különösebb szakértelmet, ráadásul a minimális odafigyelést meghálálja folyamatos virágzásával, mindezt úgy, hogy akár egy félárnyékos szoba méltó dísze is lehet, hiszen kiválóan alkalmazkodik a világos és a kevésbé kedvező fényviszonyokhoz egyaránt. Ha ez nem lenne neki elegendő PR a szoba levegőjének méregtelenítésével végérvényesen belophatja magát a szívünkbe. Nemcsak a levegő szén-dioxid tartalmát csökkenti, hanem más káros anyagok mennyiségét is, hiszen elnyeli a levegőből az ammóniát, az acetont, a széndioxidot és a szénmonoxidot, valamint a dohányfüstben levő formaldehidet és benzolt. Igazi társ lehet tehát bagóséknál is, még ha önmagában kevés is a káros szenvedély ellen.

De ejtsünk pár szót arról, hogy valójában honnan is származik ez a csodanövény és lényegében mit is kell tennünk ahhoz, hogy a életterünk, üzletünk szinte állandó dekorációjaként funkcionáljon. A vitorlavirágok Közép-Amerika déli részétől egészen Dél-Amerika északi feléig, valamint a Csendes-óceán trópusi, nyugati szigeteiig fellelhetőek. Trópusi részeken jellemzően a párás aljnövényzet részét alkotják. Napjainkban eme növénynemzetségnek több faját is szobanövényként és a botanikus kertek díszeként tartják, illetve termesztik. Levelei fényesek, keskeny lándzsa alakúak, közvetlenül a földben lévő törzsszerű rizómákból tőlevélrózsában erednek, erezetük enyhén bemélyedő illetve kidomborodó. Amennyiben megfelelő tartási körülményeket tudunk neki biztosítani úgy fajtától függően 6 hétig is élvezhetjük a gyönyörű fehér akár 60-80 cm-es felleveles virágzatokat, amik a múló hetek során fokozatosan veszítenek ugyan fehér színűkből, de a fellevél fehérről halványzöldre váltó átmenete kárpótol minket ezért.

Fajtáinak se szeri se száma, a „tizenpárcentis” apróságoktól (pl. Cupido), a métert is meghaladó (pl. Sensation) méretekben beszerezhető. Kinek mekkora helye van számára. Levélzetének alapszíne a zöld, de vannak tarka levelű változatai is (pl. Domino).

De mi is az a fellevél? A fellevelek jelen esetben olyan fehér színű módosult levelek, melyek díszes palásként borítják be, majd ölelik körül a szinte jelentéktelen torzsavirágzatot, így emelve annak díszítőértékét. A torzsavirágzatú növények tulajdonképpen olyan egyszikű növények, melyekről hiányoznak a lepellevelek, vagyis a szirmok. Viszont mivel rovarmegporzásúak, szükségét érezték valamiféle figyelemfelkeltő eszköz bevetését. Na erre szolgál ez a módosult levél, még a gyengénlátó, korososdó méhék is vígan megtalálják.

Vízigényét tekintve kedveli a párás környezetet, ezért a rendszeres párásítás szinte elengedhetetlen. Meghálálja a gyakori, kevés, szobahőmérsékletű lágy vízzel való öntözést, vagy áztatást. Folyamatos nyirkos közeget kedvel, de októbertől tavaszig kicsit mérsékeljük a vizet, hagyjuk pihenni a növényt, hogy tavasszal újult erővel, felleveles virágzatával örvendeztessen meg bennünket. Tavasztól nyárig kéthetente kedveskedjünk neki mérsékelt töménységű tápoldattal. Vízigénye olyannyira jelentős, hogy akvarisztikai szaküzletekben, mint vizinövénnyel is találkozhatunk vele. De azért fontos tudni, így a növényünk fulladásás halála még ha késleltetve is, de garantálható.

Fényigénye nem jelentős, pontosan ezért érzi magát kiválóan félárnyékos helyeken is, de sötét helyeken sajnos nem hozza fehér virágait, viszont lomblevelivel remekül díszít ilyen környezetben is. Hőigényét tekintve a 18-25 fokos szobahőmérséklet ideális a számára, és télen is legalább 16 fokot kíván. Az átültetésnél különös figyelmet fordítsunk arra, hogy leveleinek nedve, bőr és nyálkahártyát irritálóanyagot tartalmaz!
Betegségei, kártevői valamint gondozási hibái közül talán a leggyakoribb a levélbarnulás, amit az esetek többségében a levegő alacsony páratartalma okoz, de ezt eredményezheti még a növény alulöntözése és az elhasználódott tömött szerkezetű ültető közeg is, illetve a kevés és a túl sok tápanyag is kedvezőtlen számára. Pajzstetvek, atkák is károsíthatják növényünket, ezek leginkább a száraz körülmények között támadhatják meg a növényt.

Pár mondatban összefoglalva a vitorlavirág lényegében egy igénytelen növény, jól bírja a félárnyékos fényben szegény helyeket. Igényli a rendszeres öntözést és a párásítást, szereti ha nedves az ültető közege. A tavaszi-nyári időszakban érdemes kéthetenként tápoldatozni, a hervadó virágokat és az elöregedett leveleket eltávolítani róla. Kiváló légtisztító növény.
Mivel a tartása nem igényel különösebb tudományos ismereteket és csak pár dolgot kell vele kapcsolatban szem előtt tartani így a kezdő  növénybarátok első növényeként garantált a sikerélmény.

Köszönet Stump Krisztinának a cikk létrejöttében nyújtott hathatós segítségért.