Ha azt mondom arborétum, akkor valószínű sokan rávágják: Szarvas. Esetleg Alcsútdoboz vagy Vácrátót községek jutnak még eszünkbe, bár Vácrátóton botanikus kert van, ami kicsit több mint arborétum.

Az arborétum elsősorban fás szárú növények gyűjteménye, emellett legtöbbször génközpontok, és természetvédelmi területek is egyben. A kellemes séta mellett tanulási, megismerési lehetőségeket is rejtenek magukban.

Kevesen tudják, hogy a Bakonyban található hazánk legmagasabban fekvő Zirci Ciszterci Arborétuma. Igazi ékszerdoboz a magas hegyek között fekvő kis 20 hektáros fa és cserje gyűjtemény. A kert több mint 400 méteres magasságban fekszik, így a melegebb alsóbb övekben lévő, és a magasabb hegyi fajok is bemutathatók egyben. Persze lágyszárú növények is jócskán vannak a parkszerű részeken. Közvetlen a bejáratnál a halastó mellett gyönyörű lágyszárú dísznövények biztosítják a különleges esztétikai élményt. Jól megfér itt az enyves macskahere mellett az egyik helyi atya által kísérletbe vont magonc mamutfenyő, a japán szellőrózsa és a szőnyeget alkotó kúpvirág, de az évelő lángvirág is kényelmesen nyújtózik az égbe a sóskaborbolya bokrok tövében.

Az ajánlott séta útvonalakon tovább haladva termetes fenyők, tölgyek, hársak alatt visz az utunk. A kert hátsó részén található Magyarország egyik legszebb közel 200 éves hársfa sora, mely az írásos emlékek szerint az ókori római Győrt Veszprémmel összekötő utat szegélyezte. A hatalmas fák alatt állva az ember átértékeli magában a nagyságról alkotott véleményét, miközben tüdeje lázasan szívja magába a kristálytiszta levegőt. Láthatók itt több ember által is nehezen átkarolható vörösfenyők, a Bakonyban őshonos erdei- és lucfenyők. Itt található továbbá a körülbelül 400 éves kocsányos tölgy, amely még az eredeti kivágatlan faállomány része volt. Szentgálról áttelepített tiszafák, kőrisek hatalmas példányai várják, hogy megcsodáljuk őket.

 

A park közepén a Cuha patak folyik keresztül. Vízesése mellett árnyas pihenőhelyen, kényelmes fapadokon fogyaszthatjuk el turista tízórainkat. A patak rendkívül változatos vízhozamú. Van mikor kisebb folyóként bőgve fut le medrében, legutóbbi ott jártamkor viszont alig csordogált benne némi víz. Erre utal a Cuha szláv eredetű neve is: szeszélyes, változékony. A patak felett romantikus íves kőhidakon kelhetünk át.

Az egész kert valami megfoghatatlan nyugalmat áraszt. Építését már az 1700-as években megkezdték. A halastavat pedig még 1720-ban létesítették, a szerzetesek böjtös ételválasztékának halakkal való kiegészítésére. Az akkori kormányzó apát 1803-ban Gregorius Mayer angol kertészt fogadta fel a park létrehozására. Ekkor tájt kerültek liliomfák, nyírek, juharok is a gyűjteménybe. További különlegesség még, hogy a faállomány közel 80 %-a lombhullató faj. 2010-től kezdődően jelentős felújításon esett át a gyűjtemény. Megerősítették a hidakat, kikotorták a tavat, ahonnan második világháborús lövedékeket is eltávolítottak. A faállományt megtisztították a liánnövényektől, murvás sétautakat alakítottak ki, ami esős időben is járhatóvá teszi a látogató számára a kertet. Sétánk végén a kis büfében megpihenve hatféle helyben főzött apátsági sörből választva csillapíthatjuk szomjunkat, amely csak itt, helyben kapható.

Ha több órás sétánkat befejeztük, érdemes megtekintenünk magát az apátságot, a templomot, az Országos Széchenyi Könyvtár Műemlék Könyvtárát, ahol könyvritkaságokat láthatunk. Ugyanitt található a Keresztény Gyűjtemény, és meglátogatható a Bakonyi Természettudományi Múzeum is. Külön öröm volt számomra, hogy szabadon lehet fényképezni a kiállított tárgyakat, épületeket, ritkaságokat.

Legyen ősz, tél, tavasz vagy nyár a Zirci Ciszterci Arborétum mindig különlegességekkel vár minket. Érdemes egy napot, növényeket, szépet szerető virágkötőként vagy kertészként eltölteni ebben a patinás kisvárosban, meglátogatva ezt a kis tündérkertet.

Jó utat kívánok Zircre!